Szállás, ellátás:

A vendéglátásban való munkavállalás legnagyobb előnye, hogy a legtöbb munkaadó a dolgozói számára, igény esetén ingyenes vagy a munkabérbe kalkulált szállást és étkezést biztosít, így a nettó munkabér kézhezvételét követően nincs egyéb fizetési kötelezettség, így maximális lehet a megtakarítás. Az elszállásolás általában személyzeti részre kialakított hotel szobákban, vagy nagyobb számban foglalkoztató létesítmények esetében külön a munkahely közelében található személyzeti szállásokon, jól felszerelt szobákban vagy családoknak lehetőségekhez mérten apartmanokban történik.

Az éttermek, szállást nem biztosító vendéglátó egységek esetében a munkaadó nem tudja elszállásolni a dolgozóit sem, de vannak ritka esetekben kivételek, mikor személyzeti szálláson szintén ingyenesen, vagy kedvező áron biztosít szobát a munkavállalóinak, illetve segítőkészséget mutat a keresés terén, de sok esetben inkább helyi vagy környékbeli jelentkezéseket várnak az ilyen típusú vállalkozások. Az étkezések a munkaidőn belül itt is ingyenesen igénybe vehetők. A későbbiekben, ha már albérlettel rendelkezik a munkakereső, ezek is lehetőségként merülnek fel a pályázók számára.

Szerződés, bérezés:

Ausztriában a munkaerőpiacon mindenkire egyformán érvényes, az azonos pozíciókra, azonos szakterületekre egyenlő feltételeket biztosító szerződés ( Kollektivvertrag ) van érvényben, ami azt jelenti, hogy csak abban az esetben kötődik írásos szerződés, ha az ebben foglaltaktól bármiben el szeretnének térni a felek. Tehát, ha nem készül szerződés a munkakezdéskor, akkor ez alapján határozandók meg a jogok és kötelezettségek a munkavállaló és a munkaadó részéről egyaránt, és ebben rögzített a munkabér is a munkaórák és a betöltött pozíció függvényében, illetve összege növekedhet, képzettségtől és tapasztalattól függően.

A 40 órás 2 szabadnapos munkahétre 1350 euró körüli nettó minimálbér számolható, de a főszezonokban a vendéglátásban sok esetben 6 napos munkahétre kell számítani, ez túlóraként ( Überstunde ) vagy magasabb összegű alap bérezéssel ( Überzahlung )kiegyenlítésre kerül. 

Ausztriában 13. és 14. havi bér is van, ami a szezonok, vagy éves állás esetén minden év végén ( esetenként évi két vagy négy részre osztva ), karácsony előtt a ki nem vett szabadsággal egyetemben kerül kiszámlázásra, ezért köznapi nyelven Weihnachtsgeld-ként is ismeretes. Szezonmunka esetén ennek a ledolgozott időre arányosan kiszámolt részét veheti kézhez a szerződés lejártakor a dolgozó.

Munkaidő, szabadság:

A munkavégzés sajátosságait tekintve alapvetően 3 különböző csoportba oszthatók a vendéglátóipari egységek Ausztriában. Hotelek, Hütték, és éttermek. A legnagyobb különbség a munkaidő tekintetében van.

A hotelek, panziók, vendégházak általában teljes ellátással, félpanzióval ( reggeli, vacsora ), vagy csak reggelivel kínálják szállásaikat vagy a’ la carte fogyasztási lehetőséget biztosítanak vendégeik számára. Így a munkaidőt megosztva, délelőtti és délutáni/esti műszakra tagolódik a munkavégzés, közte egy délutáni pihenőidővel ( Zimmerstunde ). Tehát az étkeztetések idejéhez kötődik a munkaidő, így napközben, mikor a vendégek a szállást elhagyják, akkor a dolgozók számára szintén szabadidő van. 

A Hütték általában a hegyen találhatóak, magyar megfelelőjük hegyi éttermek sok esetben panziós szolgátatásokkal bővülve, és ennek megfelelően ezek a helyek biztosítják a napközbeni ellátást, az ebédet az egész nap sportoló, kiránduló hotel vagy helyi vendégek számára. Itt a munkaidő ezért reggeltől délutánig tart, ami magában foglalja az előkészítés fázisát, a nem ritkán hektikus, nagy forgalmat rövid idő alatt lebonyolító ebédeltetés időszakát, és szorosan függ a liftek üzemidejétől ( általában 9-től 17-ig ) a nyitvatartásuk, hiszen sok esetben ezen vendéglátóegységek csak így, egyéb közlekedési eszközzel nem megközelíthetőek. Természetesen vannak ezen tulajdonságoktól eltérő esetek, helyek is.

Az éttermek, ahol általában egész napos nyitvatartás van, változó beosztással üzemelnek, van délelőttös és délutános műszak is, ezeket váltogatva lehet sok esetben heti 5 napos munkahétre számítani, de a heti két szabadnap is ritkán esik hétvégére, illetve egymás mellé, hisz a hétvége nagyobb forgalmához, illetve a többi kolléga szabadnap és szabadság igényeihez mérten kerül a heti munkaterv megállapításra, de jó esetben ebbe minden dolgozónak egyaránt van beleszólása. Ez általában igaz a vendéglátás minden formájára.

A munkaszerződés idejének tekintetében beszélhetünk éves és szezonális munkáról, azaz határozatlan és határozott idejű szerződésekről. A szezonális munkavégzés a télen illetve nyáron, elhelyezkedéséből, funkciójából adódóan, zárva tartó intézményeket érinti, mint például a síközpontok sok hüttéje, vagy az ott található kisebb hotelek, hisz a nyári csökkent forgalom miatt nem tudják elérni a biztos nyereséghez szükséges vendégszámot. Az ilyen helyeken dolgozók a következő szezonra ismét munkakeresésre kényszerülnek, esetleg más tájegységeken, üdülőközpontokban, ahol az ellenkező évszakhoz köthető turisztikai forgalom a jellemző. Ezeket a munkákat már ősszel és tavasszal érdemes keresni, jelentkezni rájuk és a szezonok között, általában nagyjából két-két hónap otthoni pihenéssel tölthető, illetve munkanélküli ellátásra jogosultak esetében, regisztrált munkanélküliként ez idő alatt ellátásban is részesülhet a szezonális munkavállaló. ( Egy év munkaviszony után ausztriai bejelentett címmel rendelkezők itt is regisztrálhatnak. A szezonok között lakhatással nem rendelkezők Magyarországon jelentkezhetnek be, de EU szabvány formanyomtatvány kikérését követően a külföldi munkaidő is beleszámít a munkaviszonyba és sokat nyom a latba az otthoni ellátás kiszámításánál.

Éves állás esetén az otthonihoz hasonló módon évi 25 nap szabadság ( Urlaubstage ) jár a kezdő munkavállalóknak és szerződéstől függően heti 2 ( 5 napos munkahétnél ) vagy heti 1 ( 6 napos munkahétnél ) szabadnap ( Feiertage ). A munka mennyiségének függvényében esetlegesen ki nem adott szabadság, illetve szabadnap mindkét esetben egy összegben kifizetésre kerül, éves állás esetén év végén ( vagy évi 2/4 részletben ) , szezonmunka esetén a szerződés lejártával a szabadságnak ( Urlaubstage ) a ledolgozott munkaidőre jutó arányos részét egy összegben fizetik ki vagy a fennmaradó napokkal marad a dolgozó tovább bejelentve, így csak az elszámoláson szereplő, a valós befejezéstől eltérő dátummal jelentkezhet be a munkaügyi hivatalnál, illetve csak akkortól jogosult ellátásra, vagy kezdhet új munkaviszonyt.

Az éves állások esetén is van természetesen leállás, amikor az egész intézmény változó, olykor rövidebb vagy hosszabb ideig zárva tart, ez esetben igyekeznek a dolgozók szabadságát vagy annak egy részét erre az időszakra irányítottan kiadni, illetve ezt az időszakot abba belekalkulálni.

Vannak vendáglátó egységek, ahol az elő- és utószezonokban, forgalomtól függően egy vagy két pihenőnapot ( Ruhetag ) tartanak a hét folyamán, ekkor zárva vannak, és így állandó jelleggel ezen az azonos napon/napokon vannak a szabadnapok ( Feiertage ) kiadva, kevés személyzetet foglalkoztató intézményekre jellemző ez.

Túlóra ( Überstunde ) esetén a dolgozó egy kisebb forgalmú időszakban lehetőség szerint lecsúsztathatja, azaz szabadságra mehet, vagy ha ez nem kivitelezhető, akkor kifizetésre kerül a következő havi munkabérrel egyidejűleg, de legkésőbb az év, vagy a szezon végén.

Biztosítások:

Ausztriában a magyar tervekhez hasonlóan, de már jól működő összevont biztosítási és adózási rendszer működik, minden egy biztosítási számhoz köthető, minden állami szolgáltatást, ellátást ezzel vehetünk igénybe. A mi esetünkben számító, munkavállalókat biztosító szerv az osztrák egészségpénztárak egyik fajtája a GKK ( Gebietskrankenkasse ), gondoskodik illetve havi járulékos befizetések révén biztosítja a munkavállalókat munkaképtelenség esetén. Az osztrák adóhatóság ( Finanzamt ) is ezen az azonosító számon tartja nyilván az adózás folyamatát.

A munkaadó a munkavállaló bejelentésével egyidejűleg és automatikusan igényli meg a dolgozó egészségbiztosítási kártyáját ( E-Card ), amit körülbelül 2 – 4  héten belül küldenek a munkahelyre vagy a bejelentett lakcímre. A továbbiakban minden jellegű egészségügyi, illetve államilag támogatott ellátásra, igényre vonatkozóan, ezzel a kártyával, és a rajta szereplő biztosítási azonosítóval regisztrálhatunk. 

A munkaadók 2003 óta kötelezően fizetnek minden munkavállaló után havi rendszerességgel nyugdíj előtakarékossági hozzájárulást ( Vorsorgekasse ), ez a munkaidőtől, a szerződés típusától és a jövedelemtől is függő, de évente nagyjából 300 és 400 euró közötti összegről beszélhetünk, ezt az összegyűjtött összeget, tartós betegség, vagy munkanélküliség esetén felvehetjük, amennyiben a munkaszerződés közös megegyezéssel vagy elbocsátással szűnik meg ( Abfertigungsgeld ), illetve ha előbb nem, akkor a nyugdíjba vonulással, és annak folyósításával egyidejűleg történik a kiutalása. Több előtakarékossági pénztár létezik, a munkaadó választhat közülük, és az aktuális biztosító minden év elején írásban küld megkeresést és elszámolási tájékoztatást a munkavállaló részére.

Ezen ellátási rendszer nem tesz különbséget az állandóan itt tartózkodó, azaz életvitelszerűen itt élő, vagy szezonálisan alkalmazott biztosítottak között, az itt tartózkodásának ideje alatt, és amíg itt biztosítva van, azonos jogok és kötelezettségek illetik meg őket.